Kijev ugyan most megpendítette a kommunikáció lehetőségét Moszkvával, korábban ezt megtiltotta magának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
A lezuhant drón négyméteres krátert hagyott maga után.
A lettországi állami intézmények lejáratása és a társadalmon belüli gyűlöletkeltés volt a nagyköveti dolgozó célja a lett külügyminisztérium szerint.
Alla Pugacsova korábban maga kérte az orosz hatóságokat, nyilvánítsák őt is idegen ügynöknek, mint a férjét.
Washington másodlagos szankciókat helyezett kilátásba, kínai és török bankok elkezdték szigorúbban ellenőrizni az orosz olajpénz-tranzakciókat.
Március végétől nem nyújt felhőszolgáltatásokat a Microsoft orosz szervezeteknek – az amerikai techóriás az uniós szankciók hatására felmondja a szerződést több tucatnyi orosz ügyfelével.
Az ukrán rakéták az oroszok által elfoglalt város lakóépületeit is megrongálták.
Lviv mellett kritikus infrastruktúrára lőttek, a rakéták 39 másodpercig a lengyel légteret is megsértették.
De az egészről a Nyugat tehet Dmitrij Peszkov szerint.
Miközben Magyarország az ukrán mezőgazdasági termékekre teljes behozatali tilalmat tart fent -– vállalva az uniós kötelezettségszegési eljárás kockázatát –, az Európai Bíróság az orosz gabonára nézve javasolt olyan mértékű vámokat, amelyek ellehetetlenítik ezeknek a termékeknek az értékesítését az uniós piacon.
A rakéták Ukrajna legnagyobb vízerőművét is eltalálták.
Egyelőre nincs döntés arról, hogyan lehetne fegyvert vásárolnia lefoglalt orosz bankbetétek extraprofitjából, az uniós vezetők azonban egyetértettek az európai védelmi ipar felpörgetésében.
Az ukrán elnök az uniós vezetőkön számon kérte, hogy míg egyesek blokkolják az ukrán mezőgazdasági termékeket, mások Oroszországgal kereskednek és vásárolnak például gabonát.
A diplomatának egy hete van elhagyni az országot.
Az ukrán légvédelem valamennyi rakétát lelőtte, de így is többen megsebesültek.
Két napos uniós csúcstalálkozó lesz Brüsszelben. Az állam- és kormányfők elsősorban külpolitikai kérdések szerepelnek. Lehet arra számítani, hogy egyes kérdésekben a magyar álláspont eltér majd a többségitől, de minden bizonnyal az elmúlt hónapokhoz hasonló vétóhelyzet nem fog kialakulni. Arra viszont számítani kell, hogy Orbán Viktor érvelése, megközelítései már a soron következő magyar uniós elnökség szempontjából is értelmezendők.
Emmanuel Macron francia elnök néhány hete beszélt arról, nem tartja kizártnak, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Az ukrán gabona behozatalának engedélyezése mellett az orosz kitiltása lehet a cél, de ez vajon milyen irányba mozgatja az árakat Európában?
A Fehér Ház 300 millió dollár, míg Németország mintegy 500 millió euró értékben küld sürgősségi katonai segélycsomagot Ukrajnának.
A váltásnak köze lehet ahhoz, hogy az ukránok sikeres támadások sorozatát mérték az orosz Fekete-tengeri Flottára.
